Várnai Zseni

Várnai Zseni

Zúzmara

Akinek fejét a 
zúzmara befedte,
hasztalan vágyik az
messzi tengerekre.
Hogyha útrakél is,
csakhamar elfárad,
idegenül nézi
bár a legszebb tájat.

Hullámzó vizeken
szegény feje szédül,
repülőre szállni,
vágyik, jaj, de rémül,
fél a zuhanástól,
rettenti a mélység...
jaj, csak hazatérni!
egyetlen reménység...

csak övéi mellett
élni, amíg élhet,
szívében a világ
otthon is elférhet.