2009. november 24., kedd

Kosztolányi



Mikor az este hirtelen leszáll,




Mikor az este hirtelen leszáll,
olyan a kertünk, mint a temető.
Szomorkodik a vén jegenye-szál,
s a hold ezüst lepelbe leng elő.

Sápadva bolygom át a régi kertet,
a vén akácok látnak s megijednek.

A kisgyerek lehúnyja a fejét,
és fél az éj. És reszket a setét.

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás Megjegyzések küldése [Atom]

<< Főoldal