Lányi Sarolta

Már neked írom

Ki mondja el neked, hogy én is voltam
s milyen voltam? Miként virágos erdõ,
illatos, lombos, gazdag, zengõ.

Ki lesz tanúm, ifjúságom tanúja,
ki látott akkor engem? dús, erõs
ami voltam, míg el nem jött az õsz.

Míg el nem ért a rossz kor, hét sovány év
tántorgó, részeg dühvel dülöngve
s belébömbölt a termõ tiszta csöndbe.

Szívem csöndjét ki hallja még, a zengõt,
ki látott engem, lombos gazdag erdõt,
ki lesz tanúm, ifjúságom tanúja