2010. április 9., péntek

Csak szeliden

Csak szelíden szólj
Ha velem beszélsz
Hangod halk legyen
Mint amikor a sírás fojtogat
Vagy amikor egy gyermek kéreget
Vagy amikor a miatyánk alatt
Ahogyan a hangod megremeg
Vagy ahogy egy könny csillan elő szemeden

Szelíden szólj, csak szelíden
Ha hozzám beszélsz
Ha van hozzám szavad
Szelíd legyél, mint a pirkadat
Mi télutón dereng a hegy felett
Elhessentve kissé a felleget
S remegve, mint első szeretőt
Szelíden öleli a hegytetőt
S aztán némán átfesti a tájat
Kell, hogy legyen egy kis alázat
Benned, ha tudod, hogy varázslat
Elfogadás és kis büszkeség, igen,
Szeretettel szólj, és szelíden.
A gyarlóság konok berkeiben
Hinni mindig az emberiben
Angyalként szólj, s csak szelíden.
------------------------------------------
Ha tudjuk érkezésed
Rettegünk
Belépsz az ajtón
És tesztelünk
Néhány halk kérdéssel
S te visszaröffensz
Kirohanásaid élével
Számonkéréseid késével
szemben
A csend a legnagyobb
Fegyverünk.

A csend az egyetlen
Fegyverünk
Ha vitatkozni már
Nem merünk
Ölelésre tárt karunk
Félszegen simogatni
Indult két kezünk
Lehanyatlik.
Vétkezünk.
A szeretet fiam,
a szeretet,
haragot altató
kikelet
én türelem-pongyolát
felveszek
csak ne hidd, hogy
mindig itt leszek!
Aggódunk érted,
Hát kérdezünk
Istenünk vagy
S mást nem teszünk
Csak szeretünk.

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás Megjegyzések küldése [Atom]

<< Főoldal