Smidt Lajos
Te vagy
Te vagy mindenütt amerre megyek,
Te vagy a nyár, a hófedte hegyek.
Te vagy az eső és te vagy a sár
a falevél, mely ősszel táncot jár.
Te vagy az öröm és a bánatom.
A fájdalom, mitől nem alhatom.
Te vagy mindenem, amíg élek én.
A jóság,a szépség, te vagy a remény!
Te vagy bennem minden költemény.
Te vagy mindenütt amerre megyek,
Te vagy a nyár, a hófedte hegyek.
Te vagy az eső és te vagy a sár
a falevél, mely ősszel táncot jár.
Te vagy az öröm és a bánatom.
A fájdalom, mitől nem alhatom.
Te vagy mindenem, amíg élek én.
A jóság,a szépség, te vagy a remény!
Te vagy bennem minden költemény.
bejegyezte: idamama @ augusztus 24, 2011
2 megjegyzés
2 megjegyzés:
Sok verset ismerek, de ezzel még nem találkoztam! Érzelmekkel teli, és nekem ez a fontos!!
Szombathelyen jártam az orvos, gyűjtő és költő magánmúzeumában. Ott kaptam könyvjelzőként ezt a versét.
Megjegyzés küldése
Feliratkozás Megjegyzések küldése [Atom]
<< Főoldal