2018. július 15., vasárnap

tallóztam


Majzik Ilona: Mit kezdjen a lélek
Hogy készüljön a szív fel az öregségre,
mikor gyermekvágyak lakják még pitvarát,
kopott billentyűje dobol a zenére,
s minden ritmusára ugrik a fájós láb.
Mit kezdjen a lélek a cudar vénséggel,
mikor a világot szeretné ölelni,
ráncai redőit mélyen zsebre téve,
langyos eső után tócsában taposni.
Görögni a vén domb púpos, hajlott hátán,
széllelbélelt ingben nyargalni a réten,
hátha megvárja a szépséges szivárvány,
s átér majd alatta, éppen úgy, mint régen.
Mert bizony a lélek örök ifjú marad,
bármit hazudjék is a tükör idővel!
Üzeni a szívnek, sose hagyd el magad,
mígnem egybeolvadsz majd a Teremtővel!




------------------------------------------------------------------------------------------------

VÁCI MIHÁLY
Kettesben önmagammal
Aki voltam, milyen messze van tőlem!
S aki leszek, az már milyen közel. 
Már utolér, mellém lép, támogat,
és átölel.
Bíztatva suttogja: Ne félj!
Valahogy majd csak megleszünk.
Hiszen szívünk marad a régi,
s ketten talán csak megőrizzük
az eszünk.


----------------------------------------------------------------------------------------------------------

Rab Zsuzsa:
Dúdoló
Felhővé foszlott az erdő,
söprik nyers szelek.
Heggyé tornyosult a felhő.
Hol keresselek?
Korhadt tönkön üldögélek,
nyirkos fák alatt.
Nem tudom már, merre térjek,
honnan várjalak.
Virrasztom a fák tövében
szunnyadó telet.
Éneklek a vaksötétben
lámpásul neked.


0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás Megjegyzések küldése [Atom]

<< Főoldal